Sokan áldoznak - akár százezreket is - azért, hogy megússzák a gyorshajtás miatti büntetést, ők jelentik a radaros és lézeres sebességmérőket előre jelző és blokkoló szerkezetek felvevőpiacát.

A radaros sebességmérők a Doppler-hatás törvényszerűségeit használják. A rendőrautóból vagy a telepített dobozból kibocsátott radarjelek egyre hamarabb verődnek vissza a közeledő autóról, és a frekvenciájuk is megváltozik a kibocsátotthoz képest - az egyes visszaverődések között eltelt időből, a frekvenciaváltozásból és a mérési szögből kiszámítható a kocsi sebessége.

A lézeres sebességmérők általában három frekvenciasávon sugároznak. A 34,3 GHz (plusz-mínusz 100 MHz) frekvenciát Ka sávnak nevezik. Közeledő és távolodó forgalmat is képes mérni, a maximális fényképkészítési távolsága pedig 40 méter. Az M1 autópályán és az M0 körgyűrűn is ilyen készülékek működnek a dobozokban. A Ku sáv frekvenciája 13,450 GHz (plusz-mínusz 20 MHz), de az ezzel dolgozó mérők elavultnak számítanak, az internetes fórumok legjobb esetben is kettő ilyenről tudnak az egész országban, az egyik Miskolc környékén szolgálja a rendőrséget. A fényképkészítési távolsága maximum 45 méter. A K sávon - 24,125 GHz frekvencián - működő radar a közeledő és távolodó autókat egyszerre, akár mozgás közben is képes mérni. Összesen hat sávot lát át, bizonyíték erejű fotót pedig 45 méterről képes készíteni.

Jelenleg - szintén az internetes fórumok számításai szerint - hazánkban mintegy 40-45 darab radaros traffipax dolgozik. Ezek nagyobb része mobil, vagyis autóba szerelt, kisebb része pedig telepített (dobozos). A radaros sebességmérőt a köznyelv traffipaxnak hívja, miután ez a német márka jelent meg először a magyar rendőrségnél, de ugyanez a közhasználatú neve a lézeres sebességmérőnek is.

Aki a gyorshajtás következményeinek a kizárására spekulál, annak olyan műszerre van szüksége, amely előre jelzi a radar jeleit, azt némileg zavarja, így még mielőtt a fényképkészítési zónába kerülne, le tud lassítani a megengedett sebességre. Ezért fontos tudni azt, hogy milyen távolságról készít használható képet az adott "traffipax". Az ilyen készüléket hívják radarblokkolónak, az ára pedig 100 ezer forinttól indul, de nem ritka a 300 ezer forintba kerülő sem. Természetesen mindig a legutolsó típus a legjobb - de nem mindig az a legdrágább.

A lézeres sebességmérők hasonló elven működnek, mint a radarosak, de rádiófrekvencia helyett lézerfényt használnak a méréshez. A gyorshajtó szempontjából hátránya, hogy a mérőt 250 méterre meg kell közelítenie ahhoz, hogy a szélvédőre helyezett detektor érzékelje a lézert. Ennek az az oka, hogy a sugár szöge kúposan szélesedik, és körülbelül 250 méternél "ér fel" a szélvédőig. A lézeres sebességmérők Fáma típusjelűek, és több változatuk létezik. Az egylencsés használható háromlábú állványról, de autóba is lehet építeni. Menet közben nem tud mérni.

A sebességet egy kilométerről képes megállapítani, de a rendszám legfeljebb 80 méterről olvasható le a felvételen. A kétlencsés változatot a mérőautó anyósülésén a fejtámla helyére szerelik. A sebességet 1800 méterről képes megállapítani, a rendszám 120-150 méteres távolságból ismerhető fel. A lézerdetektorok, illetve -blokkolók árai is 100 ezer forinttól indulnak. A blokkoló nemcsak érzékeli a lézernyalábot, hanem igyekszik megzavarni, hogy legyen elég idő a fékezésre.

forrás: Napi Gazdaság

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.